Szeretettel hívjuk, hogy iskolájuk csatlakozzon egy nemzetközi környezettudatos diák közösséghez, legyen a Carbon Detectives, magyarul Szén-dioxid Nyomozók európai uniós projekt csoport tagja!

A program a 8 – 14 éves diákoknak és tanáraiknak szól. Kiemelten ajánljuk a 3-4-ik osztályosok, napközik és szakkörök részére! A programot reál és humán szakos pedagógusok egyaránt felvállalhatják. Egy iskolából két korcsoport (8-11 és 12-14 évesek) is részt vehet a nyomozásban.

A szombathelyi Paragvári utcai általános iskola szülői munkaközössége és tanári gárdája, mivel a felújításra benyújtott pályázatuk elbukott, úgy határoztak, hogy saját maguk teszik rendbe az intézmény udvarát, ugyanis az épület környéke valósággal használhatatlanná vált az elmúlt években.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) becslései szerint mintegy tízezer gyermeket érinthettek az iskolabezárások és az átszervezések az elmúlt nyáron.

Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke erről kedden beszélt újságíróknak Budapesten, az oktatási tárca épületével szemben, ahol több civil szervezet fotókiállítást rendezett.
A fotókon 150 olyan intézmény látható, amelynek a kapuira lakat került vagy a felső tagozatát elvitték más településre a nyár folyamán. A szakszervezeti vezető azt mondta: az épületek sorsáról nincs információjuk.

Az Élőlánc a kisiskolákért mozgalom keretében rendezett kiállítás céljaként azt jelölte meg, hogy az oktatási minisztérium illetékesei lássák, intézkedéseik következtében sok oktatási intézmény szűnt meg. A bezárt iskolaépületek többségének az állaga nagyon jó, csak éppen gyerek nem járhat többet oda - jegyezte meg a PDSZ elnöke.
Kerpen Gábor azt mondta, hogy a múlt nyáron 626 állami fenntartású intézményt zártak be, ezek mintegy felét átvették nem önkormányzati fenntartók. Végleg lakat került 253 intézményre.

"Már nem csak az egészségügyben, hanem a közoktatásban is privatizáció folyik" - állapította meg a szakszervezeti vezető.
Megjegyezte: az Új Tudás program egyébként általuk is támogatott elemét, amely a közösségi terek megerősítését célozza, nem a kisiskolák bezárásával kellene megvalósítani.
Kerpen Gábor azt prognosztizálta, hogy 2008-ban újabb "intézményszűkítések" lesznek, mert az új típusú finanszírozási rendszer három újabb évfolyamot ér el.
A kisiskolák helyzetét pénteken szakmai konferencián vitatják meg a fővárosban.

MTI - EchoTV

Összességében enyhe emelkedést mutat az utóbbi évekhez képest az egyházi közoktatási intézményekbe járók száma. Az iskolák közül néhány megszűnt, ennél pedig valamennyivel több újonnan jött létre – derült ki a négy magyarországi történelmi felekezet MTI-hez eljuttatott statisztikájából.

Az adatokat annak kapcsán kérte az MTI, hogy az egyházi iskolák 1948-as államosításáról tartanak konferenciát szerdán a Lénárd Ödön Alapítvány és a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola szervezésében a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Az eseményen megnyitóbeszédet mond Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke és Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát. A rendszerváltás után a legnagyobb közoktatási intézményfenntartó, a Magyar Katolikus Egyház újraindította számos iskoláját, óvodáját. Jelenleg 69 óvodája, 107 általános iskolája, 56 gimnáziuma, 14-14 szakiskolája és alapfokú művészetoktatási intézménye, 17 szakközépiskolája és 52 kollégiuma van – közölte az MKPK sajtóirodája.
Katolikus közoktatási intézményekbe összesen 65 ezren járnak, amely enyhén növekvő tendenciát jelent az utóbbi években. A pedagógusok létszáma 5820, közülük 225 a szerzetes, illetve paptanár – tájékoztattak. Az összesen 329 katolikus közoktatási intézményből 165 egyházmegyei, 145 szerzetesrendi, 19 pedig egyéb (Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Magyar Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet, Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola) fenntartásban van – tájékoztatott a katolikus sajtóiroda. Mint írták, a 2008–2009-es tanévtől megszűnik két katolikus általános iskola és egy óvoda, ugyanakkor alakult egy új óvoda is. Egy esetben történt intézmény-összevonás, míg fenntartóváltás az egyházon belül, illetve fenntartót érintő változás összesen öt intézményben ment végbe. Ez utóbbi kategóriába tartozik többek között az, hogy egyik iskolájukban a nyolcosztályos gimnázium átállt a négyosztályos rendszerű képzésre.
A Magyarországi Református Egyház zsinata oktatási irodavezetőjének az MTI-hez eljuttatott adatai szerint 116 intézményben 168 közoktatási feladatot látnak el. 33 óvodát, 62 általános iskolát, 26 középiskolát, 5 szakképzőt, 11 művészetoktatási, 6 gyógypedagógiai intézményt, 22 diákotthont, valamint 2 pedagógiai szakszolgálatot és 1 pedagógiai szakmai szolgáltató intézményt működtetnek a reformátusok. Papp Kornél összegzése szerint az utolsó zsinati ciklusban, ami hat évet jelent, intézményeik száma 18-cal, az ellátott feladatok száma 36-tal, az oktató-nevelő munkában részt vevő növendékek száma pedig mintegy 7000 fővel gyarapodott, így összesen mintegy 34 700 tanuló jár református közoktatási intézményekbe. A szakember közölte: 36 többcélú intézményük van, a 116 intézményt működtető 79 fenntartó közül pedig a 68 egyházközség az intézményhálózat közel háromnegyedét működteti. Megemlítette, hogy az utolsó tanévhez képest három új református intézmény jött létre, a budapest-fasori református egyházközség által fenntartott Csipkebokor református óvoda, a papkeszi Bocskai István Református Általános Iskola és a hajdúhadházi református óvoda. Emellett Balatonfőkajáron és Gödön új tagintézmények jöttek létre a 2008–2009-es tanévre.
A Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) oktatási osztálya úgy tájékoztatta az MTI-t, hogy 2007-ben közoktatási intézményeikbe összesen 9852-en jártak, ez a 2006-os 9611 főhöz képest emelkedést mutat, ugyanakkor kevesebb, mint a 2005-ös 10 674 fő. Az MEE 12 gimnáziummal rendelkezik, ahol 5638 tanuló folytatja tanulmányait, de a győri és az orosházi gimnáziumokban az óvodától az érettségiig járhatják végig a szamárlétrát a diákok.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségéhez (Mazsihisz) tartozó Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) fenntartásában lévő három oktatási intézményt összesen 530-an veszik igénybe. Ebből 400-an tanulnak a Scheiber Sándor Általános Iskola és Gimnáziumban, 100-an járnak a Benjámin Óvodába, illetve 30-an laknak az Anna Frank Kollégiumban. A BZSH közoktatási intézményei összesen mintegy 65 pedagógust alkalmaznak – közölte Pintér Ágnes, a Mazsihisz oktatási szakértője. Megjegyezte: a tanulói létszámuk folyamatosan növekszik a rendszerváltás óta. A 2007–2008-as tanévben összesen közel 1,4 millió diák tanult a közoktatásban, ebből mintegy 110 500-an egyházi iskolákban. Az egyházak a 2008–2009-es tanévre vonatkozó iskolai, óvodai adataikat októbertől kapják meg intézményeiktől.

(MTI - MNO)

Talán végre Kerepesnek is el kellene gondolkodni egy gyházi fenntartású iskola létrehozásán, amibe szervesen integrálódhatna a cigánypasztoráció is. Noha nagyon kevés a missziós munkatárs, bizonyára meg lehetne nyerni valakit a cél érdekében!  Talán mégsem a bizonytalan finanszírozású, és utóéletű alapítványi iskolát kellene forszírozni!

 

Ajánlott oldal: A Jezsuita Rend Cigánypasztorációs Munkacsoportjának Komplex felzárkóztató programja

A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) szerint sérti az egyenlő bánásmód elvét, ha az ingyenességre jogosult, szociálisan rászoruló tanulóknak használt tankönyvet adnak ingyenesség címén, míg osztálytársaik pénzbeli támogatást kapnak - közölte a szervezet.

Ha a rászoruló tanuló pénzbeli támogatást kap, akkor a tankönyv a saját tulajdonába kerül, ha kölcsönbe kapja, akkor kártérítési felelősséggel tartozik, és vissza kell szolgáltatnia. Ez az MSZOE szerint súlyos megkülönböztetés. A szervezet utal a törvényre is, mely szerint tilos a kölcsönzött tankönyveket visszakérni, ha az adott tantárgyat a következő tanévekben is tanítják, illetve az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni. A szülők nem akarják, hogy összefirkált, lapjaira hulló "iskolapecsétes" kölcsöntankönyvből tanuljon ingyenességre jogosult gyermekük - írták közleményükben, hozzátéve: sérti a rászoruló tanulók emberi méltóságát a használttankönyv-piac.
Tanév végén sok iskola beszedi a diákoktól a kölcsönzött tankönyvet, vagy olcsó áron felvásárolja a saját tulajdonú tankönyveiket. Ezekbe az iskola bebélyegzi az emblémáját. "Sajnos ezek a tankönyvek használhatatlanok, összefirkált könyvek, így kapjuk meg" - panaszolják a szülők.
Az MSZOE kitér arra is, hogy a törvény értelmében csak az állami támogatás 25 százalékából a tartós tankönyveket, az atlaszt, a szöveggyűjteményt, a szótárt, a kislexikont lehet kölcsönözni az iskolai könyvtárból ingyenesség címén. Tehát a tankönyvkölcsönzés a több éven át is használható "tartós tankönyvekre" vonatkozik, vagy a teljesen újakra, és nem a tanulóktól sokszor jogtalanul beszedett vagy olcsón felvásárolt összefirkált, rongyosra használt, piszkos tankönyvekre.
 
A szülők szerint felvetődik a kérdés, hová lesz a több mint 11 ezer forint/fő állami normatíva, ha az iskolák használt tankönyvekkel oldják meg az ingyenes tankönyvellátást.

A jövő iskolái Zala megyében. Kormányzati sikertörténet. Csődközelbe került a magyar gyógyszertárak egyharmada. Víztározók pro és kontra. Földjeik kisajátítása ellen tiltakoznak a Beregiek. Tett az első, szó a második. Civilek fogtak össze a szegényekért Gyulán.

Több pénzt ígért Hiller

Nagyobb figyelmet és több pénzt ígért az oktatásban résztvevőknek és az iskoláknak Hiller István a hatvani tanévnyitón. Az oktatási miniszter 500 iskola felújítását tervezi, de arról nem beszélt, hány intézményt zártak be, mennyivel kerül többe a beiskoláztatás a családoknak és hány pedagógust bocsátottak el állásából az elmúlt tanévben. Hiller nem erősítette meg saját tárcájának korábbi közleményét sem, amelyben azt írták: idén nyáron több mint kétezer pedagógust bocsátottak el állásából.
Hiller István hangsúlyozta: a kormány már minden jogszabályi változtatást megtett, amit akart, ezért ebben a tanévben nem lesz közoktatási törvénymódosítás. A tárcavezető kijelentette: a most kezdődő tanévnek a stabilizálásról és a nyugodt fejlesztésekről kell szólnia.
A miniszter leszögezte: a kormány kitart az "Új Tudás - műveltséget mindenkinek"-program mellett, amely évente 130-140 millió forint plusz forrást biztosít az oktatás számára. A kabinet ezen kívül a következő években a tervek szerint csaknem 80 milliárd forintból összesen 500 iskolát újít fel - mondta Hiller.
Az idei vakáció augusztus 31-én, vasárnap ér véget. Szeptember elsején csaknem 1,4 millió diák ül újra iskolapadba; ebből 795 ezren általános iskolába, 569 ezren középiskolába mennek. Az általános iskolákban 101 ezer, a gimnáziumokban 43 ezer 300, a szakközépiskolákban 46 ezer 300, a szakiskolákban 31 ezer 700, a speciális szakiskolákban 2 ezer 800 elsős tanul ősztől. A 2008-/2009-es tanév 181 napból áll, az első félév január 16-án ér véget.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint a kormányfő által bejelentett 70 milliárd forintos fejlesztési program ellenére sem jók a kilátások a közoktatásban, hiszen e területről az elmúlt években 35-40 milliárd forintot vontak ki - erről Hoffmann Rózsa beszélt a tanévkezdés alkalmával tartott sajtótájékoztatón.

A KDNP országgyűlési képviselője szerint egy normálisan működő, demokratikus országban egy olyan bejelentésnek, mint amit a héten tett Gyurcsány Ferenc, nem volna hírértéke, mert "az iskolák felújítása, karbantartása, korszerűsítése, a mindenkori színvonalhoz való alkalmazása olyan evidens feladata az államnak, hogy ezt nem illendő úgy tálalni, mint egy könyöradományt". Hozzátette: a bejelentés azt jelzi, hogy mégis van pénz az oktatásban, csak rosszul használják fel. Kitért a kormánynak azokra az intézkedéseire, amelyeket a pedagógusok egyes csoportjainak - mint például a pályakezdők, a hátrányos helyzetű gyerekkel foglalkozók - bérének rendezése érdekében tett.
Úgy vélte, ezeknek az összegeknek a bruttó értéke rendkívül kevés, s nem orvosolja a közoktatás legjelentősebb hibáját, hogy "leromlott állapotú gyerekekkel olyan pedagógusok tömegei kénytelenek foglalkozni, akiknek az életszínvonala alacsony, akiknek a fizetése nem teszi lehetővé azt, hogy ebből nyugodtan megéljenek". Az ellenzéki politikus szerint ma frusztrált gyerekekkel frusztrált pedagógusok foglalkoznak.
Hoffmann Rózsa kiemelte: a kormány az idei tanévre nem pótolta az egyházi iskoláktól elvett 2,7 milliárd forintot sem, noha az Állami Számvevőszék erre kötelezte.

Két héttel elhalasztották a digitális táblákra (és egyéb oktatási célú informatikai eszközökre) kiírt központi közbeszerzési tender első körének eredményhirdetését, de Bajnai Gordon szerint ez nem okoz majd késedelmet, még az idén megkaphatják az iskolák a táblákat.

A csúszást a lap szerint az okozza, hogy a 24,2 milliárd forint összértékű beszerzésen a várakozásoknál kevesebb, csak két konzorcium indult, s ezek is hibásan adták le a referenciáikról szóló bizonylatokat, így hiánypótlásra kötelezték őket.
Késedelmet okozhat a lap szerint még az, ha a majdani vesztes konzorcium megtámadja a döntést. A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter szerint azonban bárhogy is alakul, a jövő év szeptemberétől a nebulók már a megígért korszerű oktatási eszközök segítségével tanulhatnak az iskolákban.
Gyurcsány Ferenc kormányfő még 2007-es februári évértékelő beszédében ígért a tantermek felébe interaktív vagy más néven digitális táblákat. Ez összesen 30 ezer ilyen eszköz beszerzését jelentette volna. A célra uniós forrásokból 2013-ig 40,1 milliárd forint áll rendelkezésre, ebből a pályázat első, 2009-ig tartó szakaszában 24,2 milliárd forint értékben igényelhettek az iskolák. Összesen több mint 3500 intézmény pályázott a fejlesztésre.
Mivel az igények jóval meghaladták a 24,2 milliárdos keretösszeget, a hírek szerint könnyen lehet, hogy azt 30 milliárd fölé emelik, bár erről kormánydöntés egyelőre nem született – írja a Népszabadság.

Hosszú távon katasztrofális helyzet állhat elő a pedagógusképzésben, ezért programot kell kidolgozni a pedagógusok erkölcsi és anyagi megbecsülése érdekében – ezt nevezte az idei felsőoktatási tanévkezdés legfontosabb konzekvenciájának Kis Papp László.

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete elnöke rámutatott: a felvételi adatok alapján folytatódik a tendencia, amely szerint a gazdasági, műszaki képzések a legnépszerűbbek, míg annak ellenére, hogy egyre alacsonyabb pontszámmal lehet felvételt nyerni, egyre kevesebben jelentkeznek pedagógusnak, de népszerűtlenek az orvosi szakok is. – Lassan elfogynak a matematika-, fizika-, biológiatanárok, ami nemcsak a közoktatást, de hosszú távon a felsőoktatást is érinti. Már csak ezért is elfogadhatatlan az a felvetés, hogy a matematika kikerüljön a kötelező érettségi tárgyak közül – jelentette ki Kis Papp László.
Az érdekvédő az idei tanév pozitívumaként azt emelte ki, hogy javultak a vidéki felsőoktatási intézmények beiskolázási adatai, azaz csökkent a budapesti főiskolák, egyetemek előnye az első helyen való megjelölés tekintetében. Rossz tendencia viszont, hogy idén tíz százalékkal csökkent a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők száma, amit az FDSZ elnöke a demográfiai adatoknak, illetve a tandíj körüli bizonytalanságnak tud be.
– Bizonytalanságban vannak a felsőoktatási dolgozók is, mert bár egyelőre lekerült a napirendről az intézmények privatizálása és a munkavállalók közalkalmazotti státusának megszüntetése, hosszú távra szóló egyértelmű állásfoglalást egyelőre nem tett a kormány az ügyben – mondta Kis Papp.
Idén összesen 96 ezren adtak be felvételi jelentkezési lapot, ami a korábbi évekhez képest jelentős csökkenést mutat. A csúcs 2004-ben volt, amikor 166 ezer jelentkezőt regisztráltak. A 96 ezer felvételiző közül mintegy 82 ezren kerültek be valamelyik egyetemre, főiskolára.

Lehet-e úgy törvényesen középiskolát működtetni, hogy az iskolában az Oktatási Hivatal általunk ismert jegyzőkönyvei szerint egyetlen olyan oktató sem volt, aki középiskolában taníthatott volna? – a szülők kellemetlen nyílt levele Hiller Istvánhoz

Mottó: Hol van az a határ, ahol a jogszabályok figyelmen kívül hagyása, egy jogsértés olyan súlyú, amely indokolttá teszi a megfelelő felelősségre vonás elrendelését?
Az Oktatási Hivatal másodjára adott ki olyan közleményt, amely a Montessori Alapítványi Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskolában történt, botrányos érettségi vizsga és a nem kevésbé botrányos tanulmányi felkészítésről szól. Hiszen nem voltak tanárok, ha voltak, akkor nem volt megfelelő képzettségük, fel sem tudták a gyerekeket készíteni, így a gyerekek esélytelenek voltak az érettségi lerakására.

"Bennünket, szülőket, akik az érettségi botrány miatt a hivatalhoz fordultunk, eközben egyetlen alkalommal sem tájékoztatott sem írásban, sem e-mailen, sem telefonon az Oktatási Hivatal a vizsgálat eredményéről.
Mi szülők ezért kénytelenek vagyunk nyílt levélben megfogalmazni az Oktatási Hivatal sajtón keresztül kiadott nyilatkozatára a sajtón keresztül válaszunkat. Ismételten kijelentjük, hogy nevezett iskolában több törvényt megszegtek az érettségi vizsga megszervezésével, lebonyolításával kapcsolatosan. Ha ma Magyarországon egy érettségi botrányt az ismert körülmények miatt képtelenek kivizsgálni a magyar hatóságok, készen állunk az Európai Unió illetékes szervéhez fordulni jogorvoslatért."