Az alábbi elhíresült mondatok iskolai dolgozatokból származnak.....

A kacsa öt ujja előre felé áll.
A mocsári vész 1526-ban volt.
A kacsa lábai közt úszóhártya van.
A gerincesek közül egyedül a halak lélegeznek tüdővel.
Élő embert nehéz lenne felboncolni, nyilván tiltakozna.
Mozart egy finom bon-bon fajta.
II. András 1205-ben trónra ült, és 1235-ig le sem szállt róla.........

Ezúton teszem közzé Kóbor Tamás képviselő, oktatási felelős (!) 2006. évi választási programját - melyet dőlt betűvel szedett megjegyzéseimmel tűzdeltem - hátha valaki már nem emlékszik ígéretekre.
Győződjenek meg az olvasók, két (2) év alatt mi valósult meg belőle, és merre tartanak a folyamatok!

51 éves, ember-, erkölcs-, vallás szakos tanító vagyok. Huszonhét éve élek házasságban, két lány boldog édesapja vagyok. Szilasligetre tizenhat éve költöztünk. Jelenleg gyermek- és ifjúsági tanácsadó posztgraduális képzésre járok. Ezekből eredően oktatási és nevelési területen tudnék hasznára lenni a közösségnek.
Sokan azt hiszik, hogy ezeket a feladatokat főleg a hivatalos szervek feladata ellátni. (Bölcsőde, óvoda, iskola, nevelési tanácsadó, stb.) Nem így van, a nevelés fontos színtere a család, és a mindennapi élet. Ezért is, minden szinten rendet kell tennünk. Elsősorban mindenkinek (akármilyen pozícióban is legyen) a saját fejében, aztán a falu közéletében, és kinézetében is. (Na neee! - Ez az önkritika helye?)
Ki kell dolgozni a falu földrajzi helyzetének, és elhelyezkedésének is megfelelő, átfogó oktatási koncepciót (hol tekinthető meg?), melynek anyagi feltételeit főleg EU-s, és egyéb pályázatokból szándékozunk előteremteni.

Szilasliget: A Wéber Ede utcai óvodát a mellette lévő önkormányzati területen kell bővíteni a várható gyereklétszámnak megfelelő mértékben. Az iskolát vissza kell állítani. Az igényeknek megfelelően itt alsó tagozatos iskola működne. Hattól tíz éves korú gyerekeknek nincs szükségük a felesleges, és időigényes utazgatásra. (És mi az akadálya?)

Kerepes: Az iskola problémáját meg kell oldani. Áldatlan állapot, ha egy 800 fős iskolába csak közel 300-an iratkoznak be. (Nahát! Ez akkor zavart valakit?!) Az iskola területén egy központi óvodát képzelünk létrehozni. Az így máshol felszabadult helyeken jobban meg lehetne oldani a lemaradt gyerekek felzárkóztatását, (az óvodás-korú gyermekek korai szexuális felvilágosítását), későbbi szakmai képzését. Fel kell mérni a lehetőséget és az igényt egy bölcsőde létesítésére is.
Az iskola nagy és szép területen fekszik. Itt megoldható lenne nem csak az óvoda elhelyezése, hanem a 8 plusz 4 osztályos oktatás bevezetése is. (Honnan ez a hagymázas álom??? Örülhetünk, ha a 8. osztály megmarad - köszönhetően a képviselők, és az iskolavezetés szakértelmének) A plusz 4 évben hiányszakmákra képeznénk a gyerekeket. Három év múlva országos szinten 360 ezer szakmunkásra lesz szükség, és ez a szám csak emelkedni fog.

A nevelés jó dolog, szükség van rá, ami az iskolákkal, óvodákkal, és a szülőkkel szoros együttműködésben kell(ene), hogy ellássa a feladatát. Halkan megjegyzem, hogy nem csak a problémás gyerekeknek lenne szüksége nevelési-, életvezetési tanácsra, hanem mindenkinek. (Ez szép volt! És milyen eredeti!) Akár már óvodás kortól is.
Meg kell oldani a széphegyi részről az óvodába, iskolába járást, mely a buszvonal meghosszabbításával képzelhető el. Fontos hogy ameddig lehet, a községben lakó gyerekek helyben járjanak óvodába, iskolába (Na ezért még semmit sem tettek!). Egyrészt, mind a szülőknek, mind a gyerekeknek kényelmesebb, másrészt, a gyerek így jobban megismeri környezetét, magáénak tekinti, óvja, fejleszti, vigyáz rá. A baráti köre is helyben lesz, mely később akár egy falut összetartó közösséggé is fejlődhet, a hagyományokat tisztelő, azon belül is fejlődni és szépülni tudó községet alakíthatnak ki.
Ezen az úton szeretnénk mi most megtenni az első lépést, hisz nevelni a legjobban a személyes példamutatással lehet. (Ki mutat itt példát, és miben? Pl. az az iskolaigazgató, aki állandóan menekül a problémák elől, vagy az a képviselőtestület, aki ebben támogatja?)
Ezekhez kérem az Önök bizalmát és támogatását.

----------------------------------------------------
Hát mit mondjak…….??? Nem csoda, hogy itt tart az iskola....
(a szöveg eredeti, noha az ékezethibákat kijavítottam, oldalunkon ez kerülendő – szerk.)

Van egy iskolánk - névleg. Ám a hivatalos adatok szerint mintha nem is lenne

Mire gondolok?

Létezik a Közoktatási Információs Rendszer (http://www.kir.hu) - adatai nyilvánosak - amiben a Hivatalos közoktatási intézménytörzsbe való adatbázis üres. TÖK ÜRES!
Az Alapító Okiraton - 2005-ben kelt! - és az alapadatokon kívül gyakorlatilag semmiféle információ nem található az információs rendszerben. Talán éppen ezért "információs a rendszer". Ennek alapján nagyon nehéz dolga lehet az itt tájékozódni kívánó szülőknek.

De milyen adatokat is kellene megtalálni a rendszerben?

Pl.: Az iskola Pedagógiai programja, Tanterve, Óraterve, Összesített eredmények, Eredmények tantervenként, Személyi ellátottság, Tárgyi ellátottság, Működő szervezetek, Képek, stb...

Nézzük csak mi nincs az adatbázisban?

- Nincs Pedagógiai program. A valóságban van kísérletezgetés, próbálkozás, és akarnokság - de az aztán doszt... Tavasszal ez a bájos hölgy "belerángatta" - az év kellős közepén - az ötödik évfolyamot egy tervezetlen kísérletbe. Az új pedagógiai program valószínűleg nem rossz, de a tervszerűtlen improvizálásnak köszönhetően nem lehet eldönteni, hogy lenne-e értelme bevezetni. Az már csak hab a tortán, hogy a tanulók értékelése az egy havi kísérletezgetés miatt picit felborult, a tanárokon pedig - noha mindent megtettek a cél érdekében - úrrá lett a kapkodás, a rögtönzés (de legalább a kreativitásukat is próbára tették ;-)).
- Nincsenek MŰKŰKÖDÖ SZERVEZETEK. Mert noha van Közalkalmazotti Tanács, és szakszervezet is az iskolában, de itt kritérium a működésképesség. Tehát van MŰKÖDÉSKÉPTELEN SZERVEZET - több is, igény is lenne a munkájukra a dolgozók részéről - a törvénytelen intézkedéseknek tömegének köszönhetően - csak együttműködési szándék nincs. De az aztán semmiben sincs. Mert az már mégis csak abszurd, hogy a Közalkalmazotti Tanács februárban feltesz kérdéseket, melyek megválaszolására fél év is kevésnek bizonyul. Van a PDSZ (Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete), melynek egyeztetési kísérletei sorra kudarcba fulladnak. Ugyanis a kompromisszumra, és a konszenzusra való törekvés nem erőssége a vezetésnek.
- Aztán nincs DÖK (Diák Önkormányzat), no és nincs meg a demokrácia látszatára (és törvényességre) való törekvés sem...  

És mi a valóságban?

- Van Tanterv (állítólag) ami azonban annyira titkos, hogy még publikálni sem szabad, így a pedagógusok egy része sem ismerheti meg a végeredményt.
- Van Óraterv (állítólag), hiszen másképp hogyan merne elmenni az igazgatónő nyaralni? No persze ez sem található meg az adatbázisban
- Van Személyi ellátottság (állítólag), a kérdés csak az, hogy a szaktárgyak egy részét ki tanítja! Ugyanis a megüresedett közalkalmazotti álláshelyeket (státuszokat) KÖTELEZŐEN MEG KELL HIRDETNI, ez pedig nem történt meg eddig (de miért is változna a helyzet, ha két [2!] év alatt egyszer sem sikerült?)
- Van Tárgyi ellátottság, csak azt nem lehet tudni, hogy a számítástechnika szaktanterem gépein kívül mi? Mert pl. a tanárok által használt számítógépek, és nyomtatók állapota alulról súrolja a pigmeusok által használt kőeszközök minőségét, így aztán "adatfeldolgozni" vagy nyomtatni apróbb nehézségekbe ütközik, mint pl.: a képtelenség határa.

- Vannak az iskolának EREDMÉNYEI is. De milyenek...!

A tavasszal elkészült tantárgyi mérés alapján a kerepesi Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pest megyében a LEGROSSZABB eredményt érte el. Ez már önmagában is ok a leváltásra máshol - kultúráltabb vidékeken. Az elemzést végző szakember szerint negatív  értelemben  vált "referencia iskolává". Gyanítom, hogy az országos listán sincs élbolyban. Az alsótagozat még csak teljesített, de a felső kritikán aluli eredményt mutatott. Minderről esik a legkevesebb szó Czeglédy Beatrix igazgatónő beszámolóiban, pedig ez a legsúlyosabb kérdés: - Hogyan süllyedhetett ilyen mélyre az iskola, hogyan sikerült - vérrel, verítékkel - két (2!) év alatt a béka alfele alá küzdenie az iskola színvonalát?
Ötlettelen, ellentmondásos, szakszerűtlen, kapkodó döntései-intézkedései miatt jelentősen romlott az iskola megítélése, ennek következtében csökkent a gyereklétszám, s ennek köszönhető az újbóli  pedagógus leépítés. Jelenleg ott tartunk, hogy az Önkormányzat megfontolás tárgyává tette az iskola megszüntetésének lehetőségét is.

Hát ez van... illetve ez sincs. Vagy most mi is van?

Felelős természetesen nincs (de mit is várhatunk ABSZURDISZTÁN-ban? Ez egy következmények nélküli ország!), ahogyan felelősségre vonás, és lassan iskola sincs.

Hárítás folyik minden szinten. Az igazgatónő a MÁK-ot (Magyar Államkincstár), a jegyzőt, és a Jó Istent  hibáztatja, a Polgármester a jegyzővel együtt az igazgatónőt, és az adminisztrációt. Mindenki mindenkire mutogat így aztán csendben elsikkad a felelősség, és az oktatás kérdése. Még a végén kiderül, hogy erről is a taxis Gyuszi tehet...

Öröm az ürömben, hogy növekszik az esélye egy újabb intézmény létrejöttének az iskola romjain: az Idősek Napköziotthonának. Lehet, hogy több haszna lenne?

Ne panaszkodjunk állandóan! Nem kell folyton a hibákat keresni!

Van jó dolog is az iskola életében. Örömmel nyugtáztuk, hogy az iskolai büfé szép nyereséget termel idén is.

Honnan tudjuk? Nem csinálná az üzemben tartó, ha veszteséges lenne, ha nem érné meg nap mint nap - még tanítási időben is - foglakozni vele. Persze az árak szolidnak nem nevezhetők, de ha az üzemeltetési szerződés erről sem rendelkezik, akkor olyan termék-skálát, és árat szab, amilyet csak akar. Végülis monopol helyzetben van, és 9 hónap alatt kell kitermelnie azt a 3 havi kiesést, amit azok a fránya szünidők okoznak.

Az már egy másik kérdés, hogy az üzemeltető ez esetben tagja a tantestületnek, így aztán joggal merül fel az összeférhetetlenség kérdése.

Tekintettel arra, hogy az iskola közpénzből gazdálkodik, nyilvánossá kell tenni az üzemeltetési szerződést, és azt a bérleti díjat, amivel Kerepes Önkormányzati büdzséje gyarapszik évente.

Az önkormányzat az iskola fenntartójaként bizonyára örül a plusz bevételnek, mi, kerepesi polgárok viszont jó néven vennénk, ha az Önkormányzat internetes oldalán az „üvegzseb” kategória - ami még nincs - tartalmazná az idevágó szerződést is.

Azt hiszem, most elveszítettünk egy aktív olvasót (bocsi Bélus! )

A Kerepesi Puma is ugrásra készül,

minket irigyel Kistarcsa, Gödöllő, de még Budapest is

„Ha nem megy a kupi, nem a lányokat, vagy a bútorokat kell lecserélni”

Újabb bűnbakot talált magának a „Madám”, ezúttal az iskola egyik „oszlopos” tagja, az iskolatitkárrá átminősített – korábban egészségügyi szakasszisztens (ez a tény felvételekor is köztudott volt) - kényszerül elhagyni az iskolát.

Az iskolatitkári foglalkozás ugyanis legalább annyira szakmai jellegű, mint egy egészségügyi szakasszisztens feladata. Az állandó jogszabály és adminisztrációs rend változásait csak az tudja követni, aki az alapvető eljárási renddel tisztában van. (ahogyan amalgámot sem tud akárki kikeverni) De nem is lett volna gond a kompetencia hiányával, ha kettejük közül legalább az egyikük el tudta volna látni a feladatot, vagy ismerte volna az adminisztráció rendjét. De nem ismerte, és azóta sem ismeri. Noha az említett adminisztrátor soha nem állt a helyzet magaslatán, ezzel nem csak Ő van így, főnöke legalább annyira nem tökéletes e területen sem…

- Hacsak nem a menesztésekre gondolunk, mert abban „profi”. Az elmúl két (2) év alatt példátlanul sok kollégától vált meg, ugyanakkor a jogszabályban előírt módon egyetlen álláshelyet sem hirdetett a Magyar Közlönyben. (Felsőbbrendű éleslátását soha nem homályosította el sem a törvényi háttér, sem a megalapozott szakmai kifogás, sem a máshol már jól bevált oktatásszervezési minta.)

Azonban a „Madámnak” már új tervei vannak, nagy (rém)álmokat szövöget az iskola fellendítése érdekében: ÁTRENDEZI AZ ISKOLÁT - áthelyezi tanári szobát. (BRAVÓ2!)

Első jeleit már tapasztalhatjuk a NewAge korszaknak, a megújuló munkaszervezésnek: - Hétfőn a pedagógusok nem tudtak bemenni az iskolába reggel 8:00 órára. 15-20 perc ácsorgás után jött valaki, aki egyáltalán ki tudta nyitni az iskola kapuját, miközben a Madám Pesten, az egyik Idegenforgalmi és Protokoll Szakközépiskolában érettségiztet – nem kevés külön honorárium fejében. (Hát vakló legyek, ha értem, mi történik itt! – szerk.) Nem Kerepesen a MUNKAHELYÉN kellene dolgoznia? Vagy az említett szakközépiskola is munkahelye? (Nekem egyre inkább úgy tűnik, hogy itt a fizetését veszi fel, máshol pedig dolgozik – szerk.)

Még megérjük, hogy a wc-kefe áthelyezését, vagy a függöny felakasztását is reformnak kell elfogadnunk, miközben az iskola szétesik. Még a végén kiderül, hogy Kistarcsa, Gödöllő, de még Budapest is minket irigyel, és a Kerepesi Puma is ugrásra készül!!! Csak nehogy sikerüljön neki, mert bár iskolára már nem is annyira - öregek napközi otthonára azért még - szükség lenne…..

Az iskola vezetője hétfőn, kedden, és szerdán érettségiztet egy budapesti középfokú tanintézményben. Ez nagyon szép dolog - mondhatnánk - mert szakmailag nagyon fontos egy középfokon is jól képzett tanerő az iskolában, különösen akkor, ha például középfokú oktatást is be akarna vezetni kerepesen.

Csakhogy erről szó sincs. A tanerő jelen esetben nem egy a sok pedagógus közül, hanem az igazgatónő, aki nem a saját iskolájának – nem kevés - teendőivel van elfoglalva, hanem egy budapesti középiskolában statisztál. (bravó!) Ráadásul nemhogy nem indul középfokú oktatás Kerepesen, még az általános iskola fennmaradásáért is küzdeni kell – illetve kellene.

Újabb kérdések merülnek fel bennem. Kérdések, amikre eddig sem jöttek válaszok.

Miért lényegesebb az igazgatónőnek a tanévzárás után egy budapesti középiskolában érettségiztetni, mint a helyi feladatokat időben, és szakszerűen ellátni? Érzékelhető, hogy nagyon vágyik vissza a fővárosba. Mi tartja itt egyáltalán? Talán már a jövőjét egyengeti?

Miért adott engedélyt erre az önkormányzat akkor, amikor nap mint nap szembesül az iskola súlyos problémáival? Talán fenntartóként nem is tud az akcióról?

Mit gondoljanak a szülők, miért nem az iskola érdekei a legfontosabb kérdések az iskolavezetés számára? Miért érezhetik – joggal – úgy, hogy nem fordítódik elvárható mértékű figyelem Kerepes egyetlen oktatási intézményére?

És végül: - Mi előnye származik az iskolának abból, hogy az igazgatónő egy budapesti középiskolában érettségiztet három (3) napon keresztül ahelyett, hogy az iskola ügyeivel foglalkozna?

A józanul gondolkodó embernek az az érzése támad mindennek hallatán, hogy az igazgatónő a kerepesi iskola vezetését „gebinben”, mellékfeladatként, szinte passzióból, "félszívvel" látja el. - Az iskola eredményeit, működését nézve ez így is van.

A zseniális William SHAKESPEARE veretes műve jut eszembe, amikor az iskolára gondolok.

Képzeljenek el egy iskolaigazgatót, aki az önmaga által létrehozott ügyek között vergődik. Vergődik, mert két (2) év is kevés volt ahhoz, hogy a problémákat megoldja - hogy ne mondjam gatyába rázza az adminisztrációt. Másrészt rosszabb a helyzet, mint gondolhatnánk, mert a probléma megoldására valahogy soha nincs elegendő idő az állandó menekülés miatt.

Képzeljék el (ha tudják), az adminisztrációs rendszer hogyan működik ott, ahol az átsorolás kiadásához mintegy négy hónap szükséges. Vagy például mit szólnának ahhoz, ha fizetésüket 2-3 hónap késéssel kapnák meg, mint az itt dolgozó pedagógusok egy része.

Látszólag adminisztrációs hibáról lehet szó, a valóság azonban nem ennyire egyszerű. Ha sorozatban fordul elő ilyen, és ehhez hasonlóan súlyos jogsértés, az már nem egyszerűen csak hiba, hanem szakszerűtlenség.

A helyzetet megfejeli az a fajta gondolkodásmód, ami legelőször a segítőkezet üti meg. Mire is gondolok? Az ominózus iskolában működő szakszervezet egyeztetést kezdeményezett néhány jogsértő kérdés megoldására. És mi történik? Időhúzás. Mintha ezzel valami is megoldódna. Pedig ez nagyon rossz irányba vezet. A helyzet eszkalálódik, és előkerülnek olyan gondok is, amik eddig „rejtve” voltak. Erre pedig már csak egyéb törvényes fórumok hozhatnak megoldást…

A közalkalmazotti átsorolást minden év január 31-ig minden közalkalmazottnak meg kell kapnia függetlenül attól, hogy besorolása megváltozott-e. Az átsorolásnak tartalmaznia kell a kategória változását, vagy azt, hogy mikor várható a magasabb osztályba lépés. A 3 évenként kötelezően járó átsorolásnak megfelelő kategória emelkedést a január havi bérben meg kell kapniuk a közalkalmazottaknak.

Az iskolában az átsorolás – január 7-i dátummal (!!) – csak április végén történt meg, így az átsorolásra jogosult pedagógusok ellenőrizni sem tudták, helyesen lett-e megállapítva az átsorolásuk, illetve ha nem, a fellebbezés jogával sem élhettek már.

Kíváncsi lennék a magyarázatra, mi indokolta az átsorolás csúszását, miért kellett visszadátumozni az átsorolást, és hogyan kívánja orvosolni, kárpótolni az érintett pedagógusokat az iskola vezetése? Kinek állhat érdekében az, hogy az amúgy is nehezített körülmények között dolgozó pedagógusok ne kaphassák meg időben a törvényben előírt mértékű béremelésről szóló tájékoztatást?

Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban kialakult megegyezés szerint a közalkalmazotti bértábla (közalkalmazotti illetménytáblázat) az alábbiak szerint alakul 2008-ban.

Változás, hogy a bértábla ezentúl nem a közalkalmazotti törvény mellékletében fog szerepelni, hanem mindig az adott évre vonatkozó költségvetési törvényben.

Valószínűleg valamennyiünknek vannak saját tapasztalatai az állatok természetes álcázásával kapcsolatban, de néhány trükk még a tapasztalt szakembereket is ámulatba ejti. Erről tanúskodnak azok a legújabb ismeretek, amelyeket felkutattunk.

A tudósok nem hittek a szemüknek, amikor Indonézia egy elhagyatott részén nemrég egy valóban furcsa polipra bukkantak. Minden pillanatban átváltozott – tengeri kígyóvá, nyálkáshallá vagy rájává. Formájával és színével is képes volt összesen 15 vízben élő állatot utánozni, mint például a viaszrózsát és rákokat, beleértve a vándorló rákot is. Ebből egy szempillantás alatt sima lepényhallá változott, hátracsapott tapogatókkal. A furcsa állat ráadásul még az általa éppen bemutatott állatok viselkedését is pontosan utánozta. Az sem esett nehezére, hogy utána rögtön olyan állattá változzon, amely fenyegető kiállásával elriasztja még a ragadozókat is. A titokzatos polipot a tudósok az állatvilág legügyesebb imitátorának, az álcázás nagymesterének tartják.

Erről jut eszembe! Vannak manapság „csoportok”, akik akkora örömmel veszik tudomásul, hogy valaki megtesz valamit ami természetes, hogy azon nyomban magukénak érzik a cselekedetet is, és az elkövetőjét is, és menten keblükre szorítják

A fenti mondat nem értelmes szavak értelmetlen halmaza, hanem POLITIKAI MIMIKRI - a megélhetés biztos receptje...

Sokak gondolják úgy, hogy „aki időt nyer, életet nyer”. Ebbe a körbe tartozik Kerepes egyik „prominens” személyisége is, Czeglégy Beatrix iskolaigazgatónő. Úgy gondolja: - egyszerű a képlet, csak az időt kell húznia, majd belefárad minden érintett, és magától megoldódnak a dolgok. Ha időt nyer, lehetetlen helyzetbe hozhatja, kényszerpályára terelheti a döntéshozókat.

Fel sem merül benne a gondolat, hogy rövidesen számonkérés lesz. El kell számolnia – többek közt azzal is - miért volt mégis kevés az idő a jelzett problémák megoldására? De addig is felveszi a fizetését, pedig nem lesz dicsőséges a távozása, és ezt már mindenki tudja…