A Fidesz legnépszerűbb politikusa helyesen látja a gondokat és a gyalázatos szereplés okait. A Kossuth Rádió több hazai politikai szereplőt kérdezett a sportolóink teljesítményéről, közülük Kósa Lajos nyilatkozatát emeljük ki.

- Valószínűleg a magyar szerepléseket illetően ez lesz a leggyengébb olimpiánk. Ha jól belegondolok abba, hogy milyen feltételek mellett készülnek fel a magyar sportolók az olimpiára és mi ennek az oka, a feltételek, amelyek mellett a versenytársak készülnek fel, akkor legelőször az jut az eszembe, hogy őszintén gratulálok mindenkinek. Nemcsak az érmeseknek, hanem mindenkinek, aki egyáltalán el tudott menni az olimpiára. Tényleg az a csoda, hogy egyáltalán ilyen teljesítményre képesek voltunk, és ez, őszintén mondom, majdhogy nem ember feletti, ha a körülményeket is nézem. Az utánpótlással foglalkozó edzőknek a fizetése, jövedelme a béka feneke alatt van. Még a felnőtt versenyezőkkel foglalkozó edzőknek is nagyon, nagyon gyenge a jövedelme. Csak egy adatot mondok: Oroszországban 3-5000 euró között mozog egy sikeresebb utánpótlás edzőnek a jövedelme, ha tudja az eredményeket produkálni. Magyarországon erről álmodni sem lehet. A sportlétesítményeink száma végzetesen megfogyatkozott, a maradékuk is meglehetősen rossz állapotban van. Az állam a sportlétesítmények finanszírozásából folyamatosan hátrál.

Szerkesztői megjegyzés: minden tiszteletünk és dicsőség minden olyan sportolónknak, akik a maguk részéről mindent elkövettek a tisztes és eredményes szereplés érdekében. Azonban az országunk gazdasága mellett az élsportot is sikerült tönkreverni a hatalmon lévő, dilettáns gengszterQrmánynak. Minden idők egyik legrosszabb olimpiai szereplésének lehettünk tanúi. A legsötétebb kommunista időkben, minden nyomor, baj, szenvedés ellenére az 1952-es helsinki olimpia volt számunkra a legeredményesebb, de ha nem is támasztunk magunk elé olyan magas, ma már elérhetetlen célokat, illett volna legalább megközelíteni az athéni szereplésünket (10 arany, 6 ezüst, 3 bronz). Pekingben 8 érmünk egy - egy találaton, gólon, ponton, tuson úszott el. Mincza Ildikó kivételével kritikán alul szerepeltek a vívók, atlétikában, lövészetben semmi eredmény, birkózásban, küzdősportokban, öttusában úgyszintén nulla. Ezt az olimpiát attól tartok, a magyarországi élsport legsötétebb fejezetei között fogja jegyezni a történelem. Az új kormánynak lesz bőven feladata, hogy 2012-ben, Londonban javítani tudjunk.

(Kossuth Rádió nyomán Szent Korona Rádió)

Egy laptársunk megkísérelte bemesélni a publikumnak, hogy a sportnak semmilyen önmagán túlmutató jelentősége és jelentése nincsen, s egy olimpiai aranytól nem nő meg a GDP. E vérlázító ostobaság mellett még akkor sem szabadna elmenni, ha a Miniszterelnöki Hivatal napilapjában jelent volna meg, de mivel a magyar szellemi élet egyik elismert műhelye tette közzé, a jelenség elemzésre szorul. Nemcsak azért, mert a formális logika szabályai szerint ennek a gondolatmenetnek a következő lépése az, hogy ha egy világcsúcs nem viszi előre az emberiséget, és nincs az a pontszerző hely, amely a haladást szolgálná, akkor mindegy, hány aranyat nyerünk Pekingben, vagy elhúzzák-e egyáltalán egyszer is a magyar himnuszt. Elsősorban azért, mert narancsos kollégánk hozzáállása nem csupán az olimpiai kudarc politikai következményei miatti aggodalom szüleménye, hanem jól tükrözi a magyar társadalom viszonyát is a sporthoz.

Úgy jó húsz évvel ezelőtt az átkosban azért volt kiváló sportélet, mert ez volt az egyik lehetőség a kiemelkedésre az átlagemberek sorából. Az élsportolókat a hatalom az elittel azonos privilégiumokkal látta el, vagyis beléptek a dolgozó nép azon "választott" képviselőinek a sorába, akiken keresztül a munkásosztály a francia konyakot fogyasztotta. Emellett azonban ez volt a szocialista társadalom egyetlen szegmense, ahol a tehetség a civilizált világban megszokott szabályok szerint érvényesülhetett. A gyárak értékrendje ugyanis szovjet mintára alakult: ha valaki jól rakta össze a biciklit, száz rubelt kapott, ha rosszul, akkor is száz rubelt, sőt ha egyáltalán nem rakta össze, akkor is volt esélye ugyanerre az összegre. A szellemi munkakörökben a párthoz való hűség háttérbe szorította a szakmai hozzáértést, tehát maradt a sport mint a teljesítmény tiszteletének utolsó fellegvára. Persze, nem véletlenül: az aranyérmek aládúcolták a szocialista vezetés legitimitásának düledező állványzatát.
Amint az állványzatot a nagy testvér összeomlása magával rántotta, a sport légüres térbe került. A francia konyakot már akárki megvehette, ha összekapart rá elég pénzt, és mintha azóta sem értené senki, mi köze is van a sportnak a piacgazdasághoz. Mivel a hatalom legitimációja már nem függött olyan mértékben a sportsikerektől, mint korábban, a kormányzat kiszállt az ügyletből, ami először a tömegsport totális elsorvadását, majd az élsport törvényszerű halálát vonta maga után. Igaz ugyanis, hogy ma már nem abban a piramisrendszerben válogatják ki az olimpiaibajnok-jelölteket, mint régen, vagyis nem sok százezerből tűnik ki egy, hanem azt az egyet már kiskorában kiválogatják, és tudatosan fejlesztik készségeit. De ez a fejlesztés elképzelhetetlen a tömegsport biztosította versenyzési lehetőségek és versenytársak nélkül. Legfeljebb nem leszünk sportnemzet, végül is talán a helyünkre kerültünk, mint kis ország - mondhatnánk. A sportnemzet azonban nem olyan szocialista tévelygés, mint a vas és acél országa volt. A tragédia az, hogy sportnemzeti státusunk visszaállítása az egyetlen esélyünk a túlélésre ebben az egyre inkább globalizálódó világban, éppen a sport önmagán túlmutató jelentősége miatt.
Miről is szól a piacgazdaság? Műszaki fejlesztésről, folyamatos megújulásról, áldozatos csapatmunkáról, könyörtelen piaci küzdelemről. Ezen kívül erőn felüli teljesítésről, eredményközpontú hozzáállásról, a gyengeségeink folyamatos feltárásáról és azok következetes felszámolásáról. Na meg a gyengék kiszűréséről annak érdekében, hogy az erősek talpon maradhassanak, és tudjanak segíteni a lemaradóknak a felzárkózásban. Tessék mondani, hol sajátíthatja mindezt el a magyar ember gyermeke, ha nem a sportpályákon? Ezt anyuka nem magyarázhatja el, mert szoknyája mellett soha nem lehet átélni a kudarc fájdalmát, vagy megtanulni azt, miként kell átesni a második holtponton, ami után már kifutsz a világból, mert az összerogyásig már nem érzel fáradtságot. Az a fiatal, akinek a küzdőképesség és a csapatmunka nem válik vérévé, aki képtelen megtalálni és leküzdeni a saját gyengeségeit, annak esélye sincs arra, hogy versenyképes termék létrehozásában részt vegyen. Egy ifjú szervezet egészséges fejlődésének is elengedhetetlen feltétele az izmok fejlesztése, de annak a kultúrának a kialakítása is, amelyik egész életében a mindennapjai szerves részévé teszi fizikai állóképességet. Nem elég ugyanis elsajátítani a küzdőképességet, küzdőképesnek is kell maradnunk.

Vagyis ha a fiataljaink arra lesznek büszkék, hogy tornából fel vannak mentve, és a kocsmai söröskorsókkal gyakorolt egykaros súlyemelésen kívül más sportot csak a televízióból ismernek, akkor ez az ország reménytelenül lemarad.
 
Szalontay Mihály - magyarhirlap.hu

Ökölvívók, atléták, kajak-kenusok támogatás nélkül

Nem fizeti ki a pénzeket a Sport Szakállamtitkárság az illetékes alapítványnak, így sportolóink nem kapták meg az olimpiai felkészülési támogatást. Daróczi Dávid korábban nagy pénzekről beszélt.

A magyar ökölvívók, atléták és kajak-kenu versenyzők egyelőre nem kapták meg az olimpiai felkészülési támogatást - tájékoztatott a Magyar Olimpiai Bizottság. Mindez azután derült ki, hogy a 81 kg-os kategóriában induló Szellő Imre elpanaszolta a pekingi magyar csapatirodán, hogy az olimpiai felkészülési támogatást egyik ökölvívó sem kapta meg.
Ezt követően Molnár Zoltán csapatvezető érdeklődött ez ügyben a támogatást az olimpikonoknak folyósító Wesselényi Sportközalapítványnál (WESKA). Budapestről azt a választ kapta, hogy a naponta ismétlődő, sürgető kérések ellenére a Sport Szakállamtitkárság továbbra is késik a WESKA-nak járó 18 millió forint átutalásával. Így az alapítvány rendkívüli sajnálatára az ökölvívók, az atléták és a kajak-kenu versenyzők egyelőre valóban nem kapták meg az olimpiai felkészülési támogatást.
Daróczi augusztus elején arról beszélt, hogy sosem látott összegek álltak rendelkezésre a mostani olimpiai felkészüléshez.

(MTI/MNO)

Korhű jelmezbe öltözött komédiások, íjászati bemutatók, cirkuszi dobójáték, körhinta és mutatványosok programjai is várják szombaton és vasárnap a Gödöllőre érkezőket.

Az idén nyolcadik alkalommal megrendezett Barokk Kastélynapok szabadtéri programjai ingyen látogathatók, a kastély kiállításai viszont már belépőjeggyel tekinthetők meg - tájékoztatta a Független Hírügynökséget Pásztor Szilvia, a rendezvény szervezője. A gödöllői kastély történetének egyik legkiemelkedőbb eseménye Mária Terézia 1751-es látogatása volt, amikor Grassalkovich Antal gróf fogadta a császárnét. Ezeknek a napoknak a hangulatát hozták vissza a szervezők 2001 augusztusában, amikor először rendezték meg a Barokk Kastélynapokat - mondta el érdeklődésünkre Pásztor Szilvia.

Az idei év egyik újdonságaként mindkét napon a Papilio Pódium mutatványosai idézik meg a barokk királyi udvarra jellemző mulatságok hangulatát - tájékoztatott a rendezvény szervezője. Pásztor Szilvia hozzátette: hagyományőrző "katonai" bemutatót is láthat a közönség a hétvégén - négy vívómester mutatja be a párbajtőrözés barokk szokásait és etikettjét.

Az elmúlt évek hagyományait folytatva idén is korhű jelmezbe öltözött komédiások várják a Gödöllőre érkezőket szombaton és vasárnap. A szabadtéri programok keretében kézműves foglalkozás, cirkuszi dobójáték, lovagoltatás, korabeli körhinta, hintózási lehetőség és Paprika Jancsi csúzlizdája is várja a kikapcsolódni vágyókat - mondta el Pásztor Szilvia.

A szabadtéri programok ingyenesen látogathatók, a Kastélymúzeum, a Barokk Színház, a Királydombi Pavilon, a XX. századi kiállítás valamint a "Rudolf - a reményvesztett imádó" című időszaki kiállítás viszont már belépőjeggyel tekinthető meg.

(FH)

A magyar női kézilabda-válogatott 30:24-re nyert Svédország ellen

A magyar női kézilabda-válogatott győzelemmel kezdett az olimpián. Hajdú János csapata 30:24-re nyert Svédország ellen az ötkarikás játékok B-csoportjának első mérkőzésén.

(telesport.hu)

2008. június 07. szombat

Kerepesi Széchenyi István Általános Iskola

9.30 Megnyitó

10.00 Ovis futóverseny

10.30 alsó tagozatos iskolások futóversenye

11.00 felsõs futóverseny

11.30 amatõr és profi futóverseny pénznyereményekért

13.30 Eredményhirdetés

14.00 Shaolin kungfu bemutató

A rendezvény fővédnöke: Franka Tibor

Program:

     · 10 órakor ünnepélyes megnyitó, az iskola diákjainak közös   tornabemutatója

     · Olimpiai láng meggyújtása

     · Stadionfutás

· Az iskola osztályai a nemzetek képviseletében

· Nevezések a sportversenyekre (óvodások, szülők, diákok)

· Főzés, bográcsolás

· Szellemi TOTO

· Fakultatív programok, bemutatók

· Olimpiai kiállítás

· Táncház-Népek tánca

MINDENKIT NAGY SZERETETTEL VÁRNAK A RENDEZŐ PEDAGÓGUSOK, ÉS A GYEREKEK